Skip navigation

Gyorsan, mert kevés az idő. Tehát beizzítottam az időgépet és megnéztem, hogy mik voltak a ma esti koncerten játszott számok. Nem volt nagy meglepetés, mivel mostanában ezeket nyomják Miami-tól Karlowy Wary-ig:

psb_electric_tour

Axis Axis
One More Chance / A Face Like That One more chance
Opportunities Opportunities
Memory of the Future Minimal
Fugitive Integral (Sample of “The Rite of Spring”)
Integral (Sample of “The Rite of Spring”) I Wouldn’t Normally Do This Kind of Thing
I Wouldn’t Normally Do This Kind of Thing Suburbia
Suburbia I’m With Stupid
I’m Not Scared I Don’t Know What You Want But I Can’t Give It Anymore
Invisible Love comes quickly
Somewhere (Leonard Bernstein cover) Shopping
Leaving Where the streets have no name (U2 cover)
Thursday Love etc.
Love Etc. Can You Forgive Her?
I Get Excited (You Get Excited Too) New York City Boy
Rent Rent
Miracles It’s a sin
It’s a Sin Domino Dancing
Domino Dancing All Over The World
Go West (Village People cover) Always on My Mind (Brenda Lee cover)
Always on My Mind (Brenda Lee cover) Was It Worth It?
West End Girls Later tonight

Szerintem Budapestre is ennyit fognak rászánni. A jobb oldali oszlopban természetesen az általam választott szuper álomkoncert track-jei vannak.

Sziasztok,

hétfőn koncert, muszáj valamit alkotni. :-) A Love, etc szerintem egy nagyon kedves kis szám, jól is hangzik, ráadásul a külföldi oldalakon szarul vannak fent az akkordok. Ez mind indok arra, hogy én is közreadjam a tabot, amiben az akkordok mellett ott van a fő motívum. D moll az alap, alapvetően pofonegyszerű az egész de zseniálisan kavarják, lehet ketten nyomni és bárhogy játszod, mindig kijön:

|---------------------------|-------------------------|
|---------------------------|-------------------------|
|-----2-7---7-5---5-3---3-2-|---2-7---7-5---5-3---3-2-|
|(0)0-----0-----0-----0-----|-0-----0-----0-----0-----|
|---------------------------|-------------------------|
|---------------------------|-------------------------|

|-------------------------|--------------------------|
|-------------------------|--------------------------|
|---2-7---7-5---5-3---3-2-|---2-7---7-9---10-3---3-2-|
|-0-----0-----0-----0-----|-0-----0-----0------0-----|
|-------------------------|--------------------------|
|-------------------------|--------------------------|

(A zárójelbe tett üres D hangot csak a legelején kell belepengetni)
Verse:

Dm
Boy, it's tough getting on in the world
Bb                      F
When the sun doesn't shine and a boy needs a girl
C                     Bb
It's about getting out of a rut, you need luck
Gm        F          Bb   C
But you're stuck and don't know how, oh

Refrain:

Dm                 Am        Gm
Don't have to be a big bucks Hollywood star
Dm                    Am           Gm
Don't have to drive a super car to get far
Dm                   Am      Gm
Don't have to live a life of power and wealth
Dm               Am        Gm
Don't have to be beautiful but it helps

Don't have to buy a house in Beverly hills
Don't have to have your daddy paying the bills
Don't have to live a life of power and wealth
Don't have to be beautiful but it helps

You need more
Than a big blank check to be a lover
Or a gulf stream jet to fly you door to door
Somewhere chic on another shore

You need more, you need more, you need more
You need more, you need more, you need more
You need love, you need love, you need love

Too much of anything is never enough
Too much of everything is never enough

Verse:

Boy, it's tough getting on in the world
When the sun doesn't shine and a boy needs a girl
It's about getting out of a rut, you need luck
But you're stuck and you don't know how, oh

Refrain:

Don't have to be a big bucks Hollywood star
Don't have to drive a super car to get far
Don't have to wear a smile much colder than ice
Don't have to be beautiful but it's nice

You need more
Than Gerhard Richter hangin' on your wall
A chauffeur driven limousine on call
To drive your wife and lover to a white tie ball

You need more, you need more, you need more
You need more, you need more, you need more
You need love

I believe that we can achieve
(You need more, you need more, you need more)
The love that we need
(You need more, you need more, you need more)

I believe, call me naive
(You need more, you need more, you need more)
Love is for free, oh
(You need more, you need more, you need more)

Don't have to be a big bucks Hollywood star
Don't have to drive a super car to get far
Don't have to live a life of power and wealth
Don't have to be beautiful but it helps
Beautiful but it helps, beautiful but it helps

by sixweb, 2014

Szinte sajnálom, hogy a kisállatkereskedés-srácok csak kicsit járultak hozzá a szám megírásához.

the_last_days_on_mars_2013Folytatom a trash sci-fik taglalását. :-) Ez igazából félig vicc akart lenni, mert ez tulajdonképpen egy jól megcsinált sci-fi horror. A rendező nevénél örömmel fedeztem fel Ruairi Robinson-t, aki a Blinky (TM) c. rövidfilmet is rendezte, és ami szerintem nagyon jól sikerült. A szereplőgárdából nekem annak ellenére, hogy sok híres filmben szerepeltek, nekem senki sem volt igazán ismerős (talán Olivia Williams kivételével); mivel elsősorban jó háttérszínészek.

Ugyan a film nem jutott el a mozikba, de azért egy igényesen megkreált, foglalkoztatott színészekkel eljátszatott darab, amit érdemes megnézni azoknak, akik a műfajt szeretik, bár nem gondolom, hogy egynél többször nézős. A sztori röviden annyi, hogy egy Mars-kutató expedíció utolsó napjait tölti az oda telepített bázison, az elmúlt hónapok alatt sok adatot begyűjtöttek de igazán semmilyen átütő dolgot nem tudtak meg a bolygóról. Ekkor az egyik mérésekkel foglalkozó szakember döbbenetes felfedezést tesz, valódi (bakteriális szinten lévő) élet nyomait érzékeli egy szonda. Mivel az egész felfedezést magának szeretné megtartani, a szabályoknak fittyet hányva, felettesét félrevezetve a helyszínre megy, hogy tovább vizsgálódhasson, amikor a talaj beomlik a lába alatt és hatalmasat zuhan.

Mivel annyi esze azért volt, hogy egyedül nem indult útnak, a többiek hamarosan kint vannak, hogy segítsenek. Egyikük, a főszereplőnk, Vincent (Liev Schreiber), kötélen leereszkedik és körbenéz, de csak valami nagyon furcsa, a barlang falán élő izéket lát, úgyhogy gyorsan ki is húzzák. Mivel nem találják a balesetet szenvedett bajtársat, elmennek komolyabb felszerelésért, és egy embert hátrahagynak őrként. Az őrködés unalmas perceit-óráit megtöri, hogy egyszer csak kopogtatnak a Mars-járó zsilipjén…

Mire a nagyobb társaság visszaér, már csak az elhagyott Mars-járót találják, és két pár lábnyomot, amelyik a Tantalus-bázis irányába tart. Gyorsan indulnak visszafelé, de eközben a bázison maradtak beengedik azt, ami a két emberből maradt – zombifikálódva elkezdenek mindenkit lenyírni. Innentől egy kicsit klasszikus zombis filmbe hajlik át a dolog, ide rohannak, oda rohannak, próbálják biztonságban kihúzni addig, amíg a Földről meg nem érkezik a váltás (ezek az utolsó napjaik, tehát a normál rend szerint jön a váltás, ne feledjük). Sajnos mivel nincs annyi áramuk és/vagy megrongálódott az adó-vevő (?), a Földet nem tudják értesíteni, hogy itt van egy kis probléma. Az emberek pedig szépen sorban hullanak elfelé.

A továbbiakról nem szeretnék írni, mert inkább nézzétek meg; de felvonul az összes klasszikus zombis elem, ezúttal egy marsi környezetbe helyezve.

Összegzésképpen, tényleg nem rossz a film, csak egy baki van, ami viszont szerintem eléggé meghatározza az egész élményt: A Marson, ha jól tudom, a földi gravitáció 36%-a van, tehát a gödörbe beesett embernek sok baja nem kellett volna legyen, illetve a Mars felszínén nem tudtak volna a Mars-roverekkel ilyen sebességgel haladni (nem lett volna elég leszorító-erő), illetve nem tudtak volna így rohangászni, csak mondjuk nagy ugrásokkal. Persze értem én, ez kb. ötszörösére növelte volna a film költségeit, de mégis picit fura volt így a dolog. Összességében tehát egyszernézős. (Pontszám: 4, imdb: 5,5)

Most, hogy a torrent-boltba is befutott ez a tavalyi film, megsasoltam és “egész jó” címkével láttam el. Újdonságot, új fordulatot nem tartalmaz, de jó a képi világ és csinos a robotnéni. :-) Meglepődtem, hogy a film egyébként BAFTA-díjas és egy Brit Független Filmes díjat is magáénak mondhat. A szereplők és a rendező nekem ismeretlenek, nem tudok róluk mit regélni – kivétel Toby Stephens, a főhősünk, aki anno Pierce Brosnan fő ellenfele volt a Halj meg máskor! c. Bond-filmben.

Sztori (spoilerek!)

the_machine_2013Főhősünk, Vincent (Toby Stephens) mesterséges intelligencia kutató, a téma nagy szakembere, aki a Védelmi Minisztérium finanszírozásával veterán katonáknak készít implantokat (nem csak kar- és lábpótlékot, de pl. fejbelőtt katona fél agyát is képes mesterséges intelligencia chipek segítségével kiegészíteni); az MI fejlesztésekkel fő célja, hogy kislányán segítsen, akinek valamilyen súlyos mentális baja van. A Minisztérium pályázatára jelentkezett friss tehetséggel, Ava-val (Caity Lotz) együtt képesek létrehozni az önállóan gondolkodó mesterséges tudatot. A programhoz egy ember agyának, emlékeinek, viselkedésének teljes térképét le kell programozni, a modell Ava lesz. A valódi Ava a Minisztérium kutató laborjában furcsa dolgokat tapasztal (melyek felett Voncent szemet huny, hogy kislányán segíthessen), és kis nyomozásba kezd, melynek során lebukik és a Minisztérium simán megrendezi és végrehajtja a kivégzését. A Vincent által épített, csodálatos képességű mesterséges intelligenciával hajtott robotot pedig ölésre tanítja, programozza, illetve kényszeríti.

Vincent eközben nem sok mindent tud tenni, mivel a kislánya kórházba kerül és súlyos az állapota, napjait ott tölti. Utolsó esélyként elvégzi az agytérképezést a kislányon is, utána a kislány meg is hal. A kutatólabor vezetője, Thomson pedig a kislány beszkennelt személyiségét lenyúlva zsarolja Voncentet, hogy azt tegye, amit a Minisztérium akar.

Természetesen a dolog nem működik, a robot társakra lel a labor területén lézengő félig ember, félig gép lényekben, és együtt, egy közös farizeológiában legyilkolnak mindenkit. A záró kép az, hogy Ava már Vincent felesége, a kislány pedig egyelőre egy tableten fut, de gondolom majd őt is robottestbe bújtatják valamikor.

Az a röhej, hogy a tök sablonos történet és a fenti kis cinikus megjegyzéseim ellenére a történettel semmi problémám nincs, és a színészi játék teljesen vállalható, mi több, igen jó. Sok mai blockbuster megirigyelheti a két főszereplő tehetségét, Vincent életének tragikus fordulatait én is meg tudtam élni és Caity Lotz is remekel a tudósnő / robot szerepében. Talán nem véletlen a három díj és még több jelölés, illetve sci-fi létére a 6 feletti pontszám az imdb-n (én adok egy 7-et).

Fekete Béla bácsi nyugdíjba vonulása után mi lehet második gyomorszáj-ütés, mint hogy Takács Lajos hazaköltözik Tokajba? Természetesen nem tragédiáról beszélünk, csak hogy a két félisten boraiból Somlón már nem fogunk részesülni.

A Hollóvárban már jó régen jártunk, de a különleges alkalmakra tartogatott Hárslevelűből most fogyott el az utolsó. Meg is örökítettem a palackját.

DSCF2790

Sikerült a bort nagyon jó állapotban megőrizni jó öt éven át. A hatalmas alkohol (16%!) egy kicsit karcolt a kitöltés után, de kis levegőzés után eltűnt és maradt a fantasztikus méz-hárs íz, illetve a méz szín.Itt jegyezném meg, hogy érthetetlennek tartom, hogy pl. Tokajban is a Furmintot helyezik előtérbe, és a Hárslevelűvel csak második, vagy inkább sokadik borként foglalkoznak. Nem hiszem, hogy a Hollóvár ilyen pincészet lenne, mert ilyen terméket csak nagy gondossággal és munkával lehet letenni az asztalra.

Hozzátenném, hogy rengeteg borászat csak 1-2 éve vette fel a fordulatot és kezdett szűretlen borok gyártásába. Takács Lajos 2007-es bora szintén szűretlen technológiával készült, ugyan nem emlékszem hogy mennyi ideig és milyen körülmények között gyártódott, és sajnos amikor ott voltunk a pincészetben, akkor nem fotóztam, ugyanis észrevétlenül sikerült úgy berúgni, mint a ló (a magas alkoholfokot csak utólag vettük észre, a behűtött friss boron egyáltalán nem érződött).

Mi is a szűretlen bor lényege? Mindössze az az apróság, hogy nem szűrőn keresztül folyatják át a présből a bort a tartályokba. De ennek az apró különbségnek van sok következménye! Az a legkevesebb, hogy mivel nincs szűrő, ezért nem kell nagy nyomáson szivattyúzni, így kíméletesebb a bánásmód, nem szűrődnek ki aromák és molekulák amik nagyobbak a szűrő lyukainál stb. bullshit. Ami viszont tényleges különbség, az az, hogy szűretlen bort csak az tud előállítani, aki olyan tisztaságot tud tartani, mint ami kb. a műtőkben van, hiszen a tartályba természetszerűleg minden bekerül, és ha ott valami csúnyaság érkezik, az bizony tönkrevágja az erjedési folyamatot, lehet kidobni az egészet. Tehát penész, gombák, szemét nem kerülhet bele már a présbe sem. Vegyük hozzá azokat a borászatokat, akik emellett biogazdálkodást folytatnak, és rögtön el tudjuk képzelni, mennyire izzasztó egy üveg bor előállítása, és kezdjük kapisgálni, miért 4000-től kezdődnek ezek a borok.

 

Igyunk hát egyet a Somló-hegy nagyjaira, és reménykedjünk a nú dzsenerésönben!

Sziasztok,

ez a nap is elérkezett. Anno 2003-2004 tájékán mondtam azt, hogy mekkora hülyeség már egy naplónak adatbázis. Most pedig azzal együtt, hogy a domain-em új szerverre költözött, lecseréltem a flatpress-t wordpress-re. Egyszerűen kényelmi okokból, mert 2014-ben már kicsit cikinek éreztem olyan dolgokat, hogy nem tudom egy postról megmondani, hogy mikor jelenjen meg. Hogy nincs egy normális galéria, nem lehet normálisan beágyazni videókat, folyamatosan kijátsszák a captcha-t és spammelik a kommenteket. Meglátjuk, mennyire jön be a dolog.

Sajnos a régi hivatkozások és a képek nincsenek meg, szerintem a népszerűbb posztokban javítom majd, a többit meg ki nézi. A lényeg, hogy 2002 november óta töretlenül írom a hülyeséget (még ha a régi posztok dátuma el is veszett, emiatt úgy látszik, hogy 2005-ös az első bejegyzésem), először email formában, majd pedig sok-sok blogmotoron keresztül mostantól WordPress-en.

Jójó, már Dani is beszólt, hogy igazán írhatnék valamit, pedig Ő fél évente néz rá a blogomra. :-) Hát tessék, ismét pár gondolat néhány filmről, ha még nem felejtettem el, hogy miket néztem az elmúlt időben.

Gravity (Gravitáció)

gravity Húha. Kemény dió. IMAX 3D-ben néztük meg Melcsivel, és nagyon húbazmeg volt, kb. úgy jöttem ki a vetítésről, hogy ez hűbehúba, olyan érzésem volt mint 10 éves korom körül, amikor a Szuperzsaru c. Terence Hill filmet néztük Édesanyámmal. :-) Két méterrel a föld felett, teljesen el voltam szállva, hogy ez mennyire tuti volt. A látványt tényleg iszonyatosan odatették, de ha lekaparjuk a 3D-t róla, nem tudom, megáll-e a sztori önmagában. (Ha nem, az természetesen nem probléma.)

A közeljövőben járunk, egy fiatal, zseniális kutató (Ryan Stone – Sandra Bullock) első űrbéli útján, ami ugyanakkor a társa, egy veterán űrhajós (Matt Kowalsky – George Clooney) utolsó fellövése. Egy rutin javítást akarnak elvégezni egy űrséta keretében, amikor beüt a sz… probléma: felrobban valami régi orosz űrganyé, és a repeszek feléjük tartanak. A balesetben elpusztul a Nemzetközi Űrállomás teljes személyzete, és a velük lévő harmadik űrhajós is. Ketten kell megoldják a túlélést és az esetleges lejutást a Földre.

Ez gy igen egyszerűen hangzik leírva, mégis azt gondolom, hogy az egyik, ha nem a legjobb eddig űrfilmet láttam. Annak ellenére, hogy a fizikával néha nem minden stimmel (pl. Ryan haja tökéletesen belőve a fejéhez simul, eközben a könnyei elrepülnek a szemünk előtt; orbitális pályán magasságkülönbség eléréséhez egy űrkabin energiája messze nem elég stb.), szerintem a rendező Alfonsó Cuarón minden lehetségeset elkövetett, hogy élethű legyen és remek munkát végzett. Majd ha kijön torrentboltban, megnézem még egyszer és kiderül, hogy mennyire tetszik 14 collos képernyőn.

(Egyelőre) 9,8/10

Man of Steel (Acélember)

man_of_steel Röviden: Gigalol, rolling on the floor, laughing and scare the cat. Bocs, biztosan megsértődnek a Superman-rajongók, de a filmen csak két dolgot lehet tenni: Az eredet-legenda részeken röhögni (nekem a Kripton-bolygón történtek teljesen jellegtelenek és érdektelenek, Superman szülei elég jól osztják a bölcsességet, Kevin Kostner nagyon jó az apa szerepében, de miért kell ilyen eltúlzott, nyálas történet a haláláról?), a zúzáson meg elaludni (az emberi szereplők oly jellegtelenek és vázlatosak, hogy egyszerűen nem lehet nekik drukkolni. Mint ahogyan a gigászok csatája is teljesen súlytalan, látható hogy ezek itt nem tudják megölni egymást (aztán meg mégis), a toronyházak meg dűnek-borulnak. A főszereplő-választás (Henry Cavill, illetve Lois Lane szerepében Amy Adams) viszont nem volt rossz. Cavill arcáról lerí, hogy ő aztán talpig becsületes, talpig amerikai és közben talpig szerény (és milyen baromi jól néz ki…); és az újságírónő szerepében Adams is elég jó, kár hogy sokat nem szerepelnek közös jelenetekben.

Ami még nagyon rossz volt, az a film hossza. Nincs 2,5 óra, de esküszöm, inkább egy Tarkovszkij-film, mint ez.

5,5/10

Riddick (2013)

riddick Itt van végre a tökös gyerek, aki majd szétrúgja mindenkinek a valagát. Hát igen, Vin DIesel ezt az egy figurát tudja hozni, de ebben valami zseniális. Tetszett az első rész, nagyon tetszett a második rész, amivel elvitték egy kicsit fura fantasy felé, és a harmadik rész egy zseniális húzással ismét a gyökrekhez tért vissza:

Riddick továbbra is szülőhelyét, a Furya bolygót keresi, eközben nem veszi észre, hogy elárulják. Nemsokára egy sivatagos bolygón találja magát, szálegyedül, fegyver nélkül egy nagy halom csúcsragadozóval szemben, és még örülhet, hogy életben van. Magába száll, rájön hogy elpuhult, ezért feltápolja kicsit magát szellemileg és erőben is, majd vészjelzést indít, amely odavonz két fejvadász csapatot is, amelyek az ő fejére pályáznak. Riddick természetesen a helyzet ura, de mint kiderül, nemsokára megjön az eső, és vele százhárom-milliárd nagyon csúnya és veszélyes ragadozó idegen. Végül az egyik fejvadász csapat vezetőjével véd- és dacszövetséget kötve sikerül a menekülés. Ezután Riddick visszamegy egy kicsit bosszút állni, egy kicsit felvenni a fonalat a Furya keresése részirül.

Ez a film nem ígér többet, mint amit ad, de azt adja is. Őszinte, jó kis akciófilm, teljesen egyértelmű klisékkel és karakterekkel, és éppen ez az őszinteség, ami jó benne.

6,8/10

Escape Plan (Szupercella)

Hohhó, Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger, a két ősellenség, akik anno rendesen beszólogattak egymásnak, most egy filmben szerepelnek? Meg kell nézni!
escape_plan
Nos, nem rossz a film igazából, de nem is igazán jó. A sztori még elmegy (börtönök biztonsági védelmének kijátszására szakosodott biztonsági szakembert megbíznak egy szuperbörtön tesztelésével, majd kiderül hogy átverték, el akarták tüntetni és ha nem sikerül megszöknie, ott fog megaszalódni. Probléma, hogy a szuperbörtön tervezésénél figyelembe vették az összes szempontot, amit Ő maga leírt a könyvében. A börtönben megismerkedik egy kicsit fura német fazonnal (Arnie), aki segít a kijutásban), és végül is a két öregfiú is jól nyomja a “azért még kemény és laza vagyok” figurát, de azért elég nagypapás lett a cucc. Mégis, van benne valami kedélyes, jó hangulat, ami eladja az egészet. A főszereplők azt teszik, amit kell (szétrúgnak pár segget), Arnie-nek jól áll a szakáll, a dialógusok jók, a mellékszereplők remekelnek, a sztori gördülékenyen halad előre, és bár az nem igazán derül ki egyértelműen, hogy miért is került Ray (Stallone) ebbe a szuperbörtönbe.

6,8/10

The Incredibles (A hihetetlen család)

incredibles Vágom, hogy ez egy 2004-es film, de csak most volt időm megnézni. Ez a film zseniális! Oké, hogy a Pixar név már önmagában garancia a színvonalas szórakozásra, de ezt mégsem vártam volna.

Röviden a sztori, hiszen úgyis mindenki kívülről vágja: A szuperhősök nem szívesen látottak az emberek között, ezért magukat teljesen normális családnak álcázni kénytelenek. (Tiszta Superman, haha.) A Fater viszont párás szemmel gondol vissza arra az időre, amikor még ő volt Mr. Incredible (Mr. Irdatlan), és ezreket mentett meg. Ezért amikor kap egy titkos megbízást, boldogan elvállalja, és ismét visszaszerzi régi kondiját. Csakhogy mint kiderül, a titkos megbízás csapda, melyet ősellensége állított…

Innentől a sztori klasszikus mederben folyik, és persze kiderül hogy a család mindennél fontosabb. Viszont a karakterek, a dialógusok, a szuperképességek alkalmazása… minden szuper (értitek a szóviccet!), remek szórakozás. Ezek után meg fogom nézni a Fel! c. filmet is, amit szintén Brad Bird rendezett.

9,5/10

Tegnap volt a kislányom, Angéla első szülinapja. :-) Miről kéne megemlékeznem a naplómban, ha nem erről a jelentős eseményről? :-))

angi_egy_eves

Boldog szülinapot, Drága! Igyekszünk, hogy meglegyen a boldogság és az egészség, ezért ezt nem kívánom, hanem tenni próbálok érte.

dreamtheater_2013Szokásos hosszú bevezetőimet mellőzve: Kigyütt az új DT album, saját nevük az album címe (nekik is lett Black albumuk, mint a Metallicának, hehe). Saját bevallásuk szerint visszatérnek az első albumaik gyökereihez (cinikusan hozzátenném, hogy az elmúlt évek zsákutcái, kiútkeresési kísérletei után), ami alatt azt kell érteni, hogy könnyedebb, technikásabb zenét tolnak a durva, szálkás és valljuk be, kicsit primkóbb metál után. Az albumot először hallgatom meg, és szokásomhoz hűen csak addig írok egy számról, ameddig szól. Vágjunk bele.

False Awakening Suite

Getszó, ez az album nagyon elkezdődik! Mi ez, licenszeltek a Symphony X-től? Ööö és mi az, hogy egy 2:42-es számmal indítanak, ami 3 részre van bontva??? Egyik meglepetésből a másikba estem. A 0:55-nél kezdődő második eposz már jobban Dream-re hasonlít, aztán ismét egy klasszikus rész, amit talán a Nightwish-től is kölcsönözhettek volna. Nekem mégis igen tetszik, hiszen hangulatában a The Odyssey-t juttatja eszembe.

The Enemy Inside

Durva témázgatással indul, még mindig nem szólalt meg LaBrie, az első két percben egyelőre korábbi magukat ismétlik (ez egy öndefiniáló albumnál nem is probléma). Leginkább természetesen Mangini munkájára voltam kíváncsi és meg kell mondjam, méltó utódja Portnoy-nak (pedig bevallom, én már előre siránkoztam és temettem a zenekart), olyat üt amire semmilyen panasz nem lehet – precíz, technikás, kreatív. Lehet, hogy Portnoy-nak több a díja, de szerintem Mangini is elkezdi gyűjteni őket hamarosan… Nem tudom, miért, de kicsit soknak érzem a riffet és kevésnek a szintetizátort ebben a zenében, pont azt nyilatkozta LaBrie, hogy erre az albumra “felpuhulnak”, erre itt ez a szám tele erős zúzással – Rudess már kezdene kibontakozni, amikor Petrucci a fejére koppint elképesztő kreativitásával. Na nem mintha ez probléma lenne… Hopp, a negyedik perc végén megjött Rudess a szintivel, és egy szép szóló is. Ettől még nem fogja nyomni a Viva+, az biztos. :-)

The Looking Glass

Ez már-már slágergyanús szám az Images stílusában; váltakoznak a komplex és gyors részek, majd lassabb szintis megoldások, és végül a lebegős, lírai részek, egyfajta hullámzást adva az egésznek – igen kellemes. Végre több szerepet kap Myung Mester (miért nem írnak egy számot csak basszusgitárra? Ez az ember azt is megoldaná, nagyon szépen játszik). És mekkora már ez a szóló, zseniális!!! De miért ilyen rövidek a számok? Alig van időm írni róluk.

Enigma Machine

Eddig ez a “legunalmasabb” szám (természetesen a legunalmasabb csak idézőjelben értendő, hiszen vannak olyan zenekarok, amelyek 30 éves fennállásuk alatt nem állnak elő ennyi témával és váltással, mint a DT ebben a számban; mégis ez eléggé öncélú technikai magamutogatásnak tetszik, nem érzem a koncepciót. Mindenki nagyszerűen végzi a feladatát és nincs kétség a tagok tehetsége felől, mégis kicsit az az érzésem, hogy itt mindenki külön feljátszotta legjobb tudását, de kevés a csapatjáték és túl sok a felesleges “villantás”. Nem ez lesz a kedvencem.

The Bigger Picture

Szépen, dallamosan indul a szám, de mi ez a fáradt, színtelen ének? Nagyon nem tetszik – a refrén nagyon jó, de nem éreztem nagyon különbözőnek egy Linkin Park számtól. :-( Ez eddig a legpopulárisabb szám az albumról (az ötödik perctől még Queen-es hatás is kihallatszik!), ami önmagában nem baj, de ez a fáradt ének és fáradt őszi légyhez méltó szóló nem teszi vonzóvá az én szememben. Öööhmmm hmmm, 5:12-től ez tiszta U2, de nagyon jól sikerült ez a váltás, lehet hogy ez a szám még menthető? :-) Komolyan, a nagyívű befejezés képes volt felhozni a számot

Behind the Veil

Apám, ez a kezdés a Tangerine Dreams-től is jöhetett volna, nagyon kellemesen atmoszférikus, keleti hangulatú a téma. Jordan Rudess-t végre hagyják dolgozni, és 1:22-ig csakis övé a főszerep. Majd Petrucci Mágus is belép, és igen kellemeset alkot. Labrie hangja kicsit torzítva jobban hangzik, a bridge alatt megint fáradtnak és erőtlennek tűnik, a refrén alatt kicsit feljavul, de Russel Allen-hez képest továbbra is erőtlen és halovány. Ez a szám viszont nagyon rendben van, megkapjuk a gitártéma-szinti téma “versenyét”, egymásra felelgetését, amit én úgy szeretek, kapunk remek szólót, a doboktól kettéáll a fülem, és főleg lényeges, hogy ez az egész gyönyörűen van egybegyúrva, jó a refrén (persze tábortűznél nem ezt fogjuk elővenni valszeg :-)) és úgy egészében véve tökéletes.
dreamband
Surrender to Reason

Akusztikus résszel indul, és szépen építkezik a szokásos fantasztikus Petrucci-riffekkel felfelé, szépséges kórussal, nagyívű gitárszólóval és befejezéssel; egy igazán szép lírai darab. Ezt egyszerűen csak végighallgattam, anélkül, hogy különösebben kielemezném, mert nincs rá szüksége.

Along for the Ride

Valamiért már az első másodpercben a Surrounded-et juttatja eszembe. Elképesztő, hogy hogyan lehet így dobolni… Mangini zseniális, mégsem valószínű, hogy pusztán protekcióval került be :-)). Ebben kellően összeszedett a szinti is, mégsem öncélú (szerintem egyáltalán nem primitív, mint ahogyan pár kritikus állítja); kellemes a refrén, szóval isméát egy jól összerakott neoklasszikus balladát hallunk. Ennél több nem is marad meg bennem, hiányzik egy olyan rész, motívum, riff, prüntyi, váltás, szóval bármi amitől emlékezetes maradna.

Illumiation Theory

És végül az albumot (remekül) lezáró, 22 perces, magvas darab. Ebbe valóban bele lehet harapni és rágcsálni egy darabig, ezért első hallásra valószínűleg keveset értek meg belőle. Van benne sok zseniális riff, Rudess-féle “elszállások”, amit mondjuk egy jazz-szám közepén nem értékelnék, itt azonban kellemesen fűszerezik és fellazítják a komor hangulatot (valljuk be, Rudess nagyon kellett anno a zenekarba és még ha mostanára már unalmasnak tűnik a fanyalgóknak, nélküle a banda nem hozta volna össze a Scenes-t sem és ezt a szintet azóta is hozza). Meglepetés a nyolcadik percnél érkező klasszikus rész, ami simán bármelyik Disney-rajzfilm aláfestő zenéjeként elmenne egy jelentősebb jelenethez – én ki tudnám hagyni, de a vonósokat mindenki szereti, és a folytatás a szaggatott basszer/gitáros és dob témával nagyon odacsap. LaBrie üvöltése viszont olyan, mint az összes többi: egyszerűen erőtlen. Nem akarnának kipróbálni egy új énekest…? A mögötte érkező rifftömeg és ismét Rudess először nagyon üt, aztán kicsit túl sok lesz, de szerencsére ügyesen kijönnek belőle. Picit most az az érzésem, hogy szét van esve ez a szám, nincs az az elképesztő koherens erő, amely a Symphony X szűk 45 perces számait szokta összefűzni. :-) Érdekes, hogy a 19. percnél kvázi véget ér az album, aztán még érkezik egy szép zongorás, kellemes rész (outro? reprise?).

A zenekar annyit nyilatkozott, hogy ezzel az albummal visszatérnek a gyökerekhez. Ez talán nem baj, a DT a legismertebb és sokak szerint stílusalapító progresszív rockzenekar, tehát ha az ő elképzelésük szerint így kell kinéznie egy progresszív rock lemeznek, akkor én miért vitatkoznék? Rengeteg hallgatnivaló összegyűlt, amivel az elkövetkező pár évben szerintem jól elleszünk.

Legjobban a The Looking Glass és a Behind the Veil tetszik, meglepetés-szám a The Bigger Picture, és valamennyire a záró szám is. Összességében nem egy rossz album, a Train óta meg főleg, nálam kap egy 90%-ot.

Van egy pár film, amit mostanában láttam, de nem írtam róla egyesével. Ennek oka az, hogy egyszerűen nem tudok rászánni időt hogy végiggondoljam; de kedves naplómnak azért rögzítem, miket is láttam és ami 1-2 gondolat megmaradt mindegyikről, azt leírom gyorsan.

Elrabolva (Taken) 2

taken2 Liam Neeson elég papásan nyomja ebben a filmben, de még hitelesen alakítja a kivénhedt ultradurva bérgyilkos szerepét. Az első rész nekem tetszett, ez a második is a kő egyszerű történet ellenére meglepően bejött. Ennek a receptjéért valószínűleg a hollywoodi rendezők sorbaállnának, és én sem tudom megfogalmazni, hogy mi az oka ennek. Egyetlen dolog volt hiteltelen, amikor amiatt, hogy a lánya pozícióját meghatározza Isztambulban, eldobat vele vagy 6 gránátot, csak úgy a városban. Ennek semmi közvetlen következménye nem lesz, se rendőrség, se katonaság nem száll ki, az embereknek a szeme se rebben. Természetesen még van pár apróság, ami nem teljesen hétköznapi, de ezen simán átemel a film sodró lendülete.

Ha valaki lemaradt volna, az első rész arról szólt, hogy főhősünk lányát elrabolják valami örmény terolisták, ő meg kiszabadítja. Most kicsit bonyolultabb; először főhősünket rabolják el a feleségével, majd már csak a feleségét kell kiszabadítania. Az örmények sajnos nem tanultak az első részből, ismét próbálkoztak, de ezúttal sem lettek nagyon sikeresek.

Halálos iramban (Fast and furious) 6

fast_furious_6 Erre pár haver mondta, hogy “de sokkal jobb, mint az eddigiek”, ezért adtam neki egy esélyt; szokás szerint feleslegesen. :-) A film sokkal látványosabb, az akcióorgiák jobban kidolgozottak, a film mondanivalója az, hogy a család mindennél fontosabb, ami egyébként kellemesen pozitív gondolat, a szereplők szokás szerinti színvonalon játszanak. Egy mozijegyet nem ér meg, korongon még kevésbé éri meg megrendelni, és sajnos azt sem tudom mondani, hogy két óra felhőtlen szórakozás volt, mert a huszonkettedik perc tájékán már az órámra néztem…

A sztoriról annyit, hogy Dominic Toretto-nak (Vin Diesel) és bandájának immár nem bűnözniük kell, hanem nemzetközi terolista elhárító szervezeteknek segítenek, közben olyanokat visznek véghez, ami az MI6-et is megszégyenítené. Az egész apropója az, hogy Dom halottnak hitt szerelme ismét felbukkan, de amnéziás és új életében durván bűnözik. A végére megjuhászodik. (2,8/10)

Die Hard 5 – Drágább, mint az életed

diehard5 Erről a filmről viszont mindenki azt mondta, hogy nagyon rossz – és igazuk lett. Ettől függetlenül meg _kellett_ néznem, hiszen még a negyedik epizóddal kapcsolatban is igen elnéző voltam. Ez a rész viszont nem Die Hard, hanem egy random akciófilm, amiben történetesen Bruce Willis is szerepel, és ennek okán az Ő (és a franchise) nevével próbálták promótálni. Ezzel szerintem többet ártottak, mint használtak, mert ha készül Die Hard 6, azzal kapcsolatban nem lesz senki elnéző, a földbe döngölik ha egy picit is rossz lesz; és ezzel Bruce karrierjének is vége lehet.

A sztori inkább fájdalmas, mint szórakoztató: meg kell menteni a világot, ehhez pedig egy orosz tudóst, akivel végigrohangálják Moszkvát (közben Budapesten minden romba dől :-) ), majd természetesen, mint minden második amerikai filmben, amelyik Oroszországban játszódik, át kell ruccanni mindenképp Pripjatyba is, mert Csernobil nélkül értelemszerűen nincs is Ukrajna. (Ez ugyanolyan, mint pl. ha idegenek szállnak le a Földön, akkor azok tuti Amerikába fognak megérkezni, mivel más nemzet nincs is, akikkel érdemes lenne felvenni a kapcsolatot.) Persze a jó orosz profról kiderül, hogy ő a főgonosz, John Mclane és fia pedig mindenkit megölnek. :-( Borzasztó a film, ehhez képest a Halálos Iramban 6 tényleg jó. (1/10)

Jack Reacher

jack_reacher Ez a film szintén meglepően tetszett. Katonás, nyomozós, a film címét is adó nevű főhősünk (Tom Cruise) a semmiből felbukkan és egy teljesen egyértelműen bűnösnek látszó mesterlövész ügyében nyomoz, amelynek végén kiderül, hogy mégsem annyira egyértelmű az ügy. Jó kis film, bár érzésem szerint az akciójelenetek kicsit odaférceltek voltak; voltak csak azért, hogy ki legyen pipálva. Nem tudom, hogy folytatni akarják-e újabb részekkel a most kialakított “legendát”, de én megnézném az új részeket is. És persze a fontos mondandó: a “legenda” úgy él, hogy nincsenek kötöttségei, el van tűnve Nagy-Ámerikában, nincs adószáma, nincs lakcíme, nincs állandó munkája, nincs barátja vagy barátnője. Ő azt mondja, ez az igazi szabadság, és bizonyos szempontból egyet lehet ezzel érteni. (7/10)

Börtönregény (Get the Gringo)

bortonregeny Amit Mel Gibson elkezdett a Visszavágó-val Porterként, azt most folytatja; annyi különbséggel, hogy itt még rohadtabb, még korruptabb, még jobban felfegyverzett minden ember. A történetvezetés hasonlóan jó, mint a Visszavágó-ban; de itt még jobban le van csupaszítva az egész: Gibson neve már csak “Driver”, a helyszín egy hardkór börtön, társa egy tízévesforma kölyök, aki a börtönben született, tökéletesen kiismeri magát és az ártatlanságtól a lehető legmesszebb áll; de minden keménykedése ellenére szüksége van a felnőtt segítségére. A film végére természetesen minden megoldódik, a kevésbé rosszak győznek stb. (8,2/10)

Erőnek erejével (The Last Stand)

last_stand Egy igazán kafa kis akciófilm Schwarzenegger papával, aki marha jól nyomja a vidéki seriffet. Főleg az áll jól neki, amikor bepöccen. :-) Kedvenc jelenet, amikor a tetőn áll egy mesterlövész, Swarci kiront az ajtón, lesodorja a tetőről és a levegőben 0,5 cm-ről lövi fejbe – hát az epikus. (Persze utána hatalmasat esnek és Swarci is rápihen egy kicsit – magyarul valamennyire hitelesek a történések).

A film arról szól, hogy van egy nagyon gonosz, nagyon kegyetlen, nagyon durva mexikói bandavezér, akit Vegasban akartak bevarrni, de könnyedén kiszabadul, és egy szénné tuningolt sportkocsival menekül a határ irányába (miért sportkocsi? Mert gyorsabb, mint a helikopter), vele egy korrupt zsarunő aki úgy tesz, mintha túsz lenne, illetve rengeteg bandasegéd tisztítja az utat. Az FBI természetesen tehetetlen, a kiküldött SWAT kommandót könnyűszerrel egymaga elintézi a bandavezér (aki, mint megtudjuk, autóversenyző is). Swarci a mexikói határ melletti kis településen felügyel a törvény betartására, a bandavezér épp ezt a pontot nézte ki, hogy mobil hidat építtessen titokban, és ott jusson vissza Mexikóba. Az autós üldözéses rész is oké, de a legtutibb, amikor a seriff és segédei megküzdenek a profi gyilkosokkal; lényegében szedett-vedett fegyverekkel. A végére természetesen itt is jóra fordul minden.

Ha valaki szeretne jót szórakozni egy kis agymosással, ezt a filmet ajánlom hozzá. (8,8/10)

Felejtés (Oblivion)

oblivion Tom Cruise mostanában szeret sci-fikben szerepelni, lehet hogy új szintre lépett a szcientológiában? :-) Az Oblivion egy nem rossz próbálkozás, Joseph Kosinski jót gurított, bár sem új, sem meglepő dolog nem történik, és ráadásul a szerepjátszás is több sebből vérzik; viszont cserébe kapunk sok jó CGI-t és sci-fi környezetet, ami jó.

A sztorira nem is vesztegetek túl sok szót; az idegenekkel szembeni háborút megnyertük, de a Föld lakhatatlanná vált. Jack (=Cruise) és Victoria (Andrea Riseborough) kettesben látják el a robotok felügyeletét és karbantartását, amelyek az idegen lények maradék ellenállását számolják fel. Jack-nak fura emlékei vannak egy számára idegen nőről, és szenvedélyesen tárgyakat gyűjtöget egy maga által épített kis kunyhóba. Egy nap egy űrhajó csapódik a földbe, a túlélőket a robotok lelövöldözik, egy kivétellel; Jack megment egy nőt; azt, aki álmaiban szerepel. Rövidesen kiderül, hogy a világról alkotott képe gyökeresen különbözik a valóságtól; a barát ellenséggé válik és fordítva; vagy lehet, hogy mégsem? A Tron és a Moon érdekes ötvözete, összességében jó. 6,5/10

A burok (The Host)

the_host Ez is sci-fi, viszont ez abból a fajtából, hogy elvesztegettem két órát az életemből. Ismét megszállják a Földet az idegenek, beköltöznek a testünkbe és békét és jólétet hoznak a világra, bár sajnos azzal a mellékhatással, hogy az emberek elvesztik a testük felett az uralmat és tehetetlenül szemlélik, mit csinálnak a minket megszállt idegenek. Ez a rakás jószándékú idegen csupa kedvességből hajtóvadászatot tart a még nem transzformált emberek után. Főhősünket is megszállja egy lény, de olyan erős akaratú, hogy szembe tud szállni vele; elmennek “együtt” az emberek egyik utolsó csoportjának búvóhelyére, ahol természetesen vegyes érzelmekkel fogadják “őket” (elsőre látható, ha valakit megszállt egy lény, mert a szeme olyan sci-fis lesz). De a végén minden jóra fordul és még az is lehet, hogy idővel az emberek le tudják győzni az őket leigázó szelíd zsarnokokat.

Ez a film rossz. Vontatott, unalmas, értelmetlen. Annyi kérdést fel tudnék tenni, mint az Alien előzményfilm kapcsán, de még feleslegesnek tartom, hogy erről többet beszéljek. 2/10