Még egy beszólás mára

Igazából szörnyűlködés. A lényeg, hogy múlt hét vége felé beszabadultam egy illetékhivatalba, mondhatni meghívott vendégként, ami végülis annyit jelent, hogy be tudtam nézni szinte bárhová. Kicsit elhűltem a dolgok láttán:

1. Hatalmas szobák, óriási belmagasság és terek – egy négyfős szoba akkora, mint előző cégemnél egy 7 fős. Tölgyfa parketta mindenütt, elegáns irodabútorok (fogalmam sincs, mennyibe kerülnek)
2. Az ablakok azok a régimódi szar, rosszul záródó, sőt zárhatatlan faablakok, mindehhez gázkonvektorok
3. A gázkonvektorok csutkára mennek, az ablakok nyitva
4. A szobákban mindenkinek külön LCD-monitor, külön lézernyomtató két emberenként, de 1-1 gépen van hogy több nyomtató is van
5. A leggyengébb gép, amit láttam, az olyan tippre 2.8-as Celeron, de sok 3.4+-ost láttam inkább.
6. A szerverszobában nincs monitor switch, hanem egyszerűen LCD-monitor a szerverekhez.
7. Ezen kívül egy rakás gép és LCD monitor még felrakva a polcra, “jó lesz az” alapon.
8. 3Mbit-es Internet-kapcsolat, a komfort elősegítése érdekében.
9. Mindenkinek szünetmentes táp (!!) és sok mindenkinek kártyaolvasó.

Ehhez képest nem tudom, milyen tempóban folyhat a munka, de mindenesetre ezek nagyon jó körülmények ahhoz képest, hogy nagy cégeknél sincs mindenütt ilyen géppark, nyomtatóból meg kb. egy van egy folyosóhoz. Lehetne még mit lefaragni a közszférában… mondjuk kezdeném a gázszámlával.

Kabaré

Ezt nem akartam elhinni: pár hete ki kellett volna rakni a vízóra-állásokat (ami már rég nem 404, ugye), és elfelejtettem. Gondoltam, semmi gond, akkor felhívom majd a Vízműt és bediktálom. Már próbálkozom vagy egy hete, mert kurvára nem veszik fel a megadott telefonszámot; ma végül sikerült. Kurvára unott ügyintéző kérdezi, hogy hányadik kerület, megmondom, erre közli, hogy nem lehet most bejelenteni, mert most nem bejelentési időszak van. Mifasz van???
Erre közli, hogy ebben a hónapban küldik a számlát, a bejelentéssel már elkéstem (!!!), legközelebb majd jövő hónapban próbálják meg leolvasni az órát és akkor bejelenthetem telefonon is. Hát nekem bazzegh ne mondják már meg, hogy mikor jelenthetem, amikor ott van a mérőállás bejelentő lapon, hogy “amennyiben leolvasás hiányában két egymást követő alkalommal 0 köbméter fogyasztású számla készül, a Fővárosi Vízművek Rt. a mellékvízmérők számlázását szüneteltetheti, indokolt esetben beszüntetheti”. Ha fenyegetnek, akkor legalább álljanak rendelkezésre. Egyetlen fegyverük a monopólium, különben elküldeném őket a picsába.
Le is raktam azzal, hogy ez egyszerűen felháborító, de nem hiszem, hogy különösebben sokat jelentene, ha egy ügyintézőnek panaszkodom, akit valószínűleg 3 nagyfarkú néger sem tudna felizgatni…

XOR-Xvid-EngDUB-HunSUB-SUBsrt-2CD-2006-MI3

Köccsönkaptam a Mission Impossible III. részét egy megnézés erejéig. A címben leírtam a könyvtár címét, csak azért, mert elég vicces, hogy maga a filmcím csak 3 karakterben jelenik meg az amúgy számomra elég lényegtelen infóhalmaz mellett, de biztoss tudják, mit csinálnak.

Magáról a filmről: Az a tipikusan “Fair enough” kategória, üvöltően unalmas befejezéssel. Az egyetlen, ami miatt haragszom és lehúzom, az a MI-sablon, amin faragni sem próbáltak: a 15. percben tiszta volt a kép, hogy ki a főgonosz beépített embere, és ez nem jó. Amúgy nem lenne rossz, bár tény mi tény, sztori nem nagyon van, ezért megérdemel egy 5,9/10-et. (imdb: 6,8!)

Tényleg kezdem nem nagyon érteni, hogy tulajdonképpen miért is erőlködnek a rendezők (esetünkben: JJ Abrams) azzal, hogy megpróbálják a történet meglétének bármilyen látszatát fenntartani. Úgyis drága a forgatókönyvíró, aki pedig bemegy egy ilyesféle akciómozira, az legkevésbé sem kíváncsi a bonyolult és többszálú történetvezetésre. Inkább költsék az egész pénzt számítógépes trükkökre, és akkor Tom Cruise sem kell a filmhez, mindössze egy dublőr, akinek az arcára ráfeszítik a grafikát (esetleg épp egy olyan szupermaszkot, mint ami a Mission: Impossible sajátja, és amit mellesleg maga Ethan Hunt talált fel.)

Lényegében a fanyalgásról ennyit. A felütés jó, a film csúcspontját nézhetjük meg, amikor Ethan – az agyában beültetett bombával – szembenáll a főgonosszal, aki lelövi épp aktuális barátnőjét/feleségét (mint később kiderül: feleségét). Ezután főcím, majd elindul a szerelmi szál: Ethan végre megtalálta azt, aki miatt még a Cégtől is kilép. Persze mégis visszatapsolják, ráadásul épp az esküvője után. Itt kicsit túlhangsúlyozott a Mr. és Mrs. Smith-es áthallás, miszerint ki kell mentenie magát a küffődre távozása miatt, de ami ott is vicces volt, itt is az.
Persze enged a bezupálásnak, mivel régi kedves tanítványát fenyegeti A Gonosz. Sajnos megmenteni nem sikerül, szintén “bumm a fejben” effekt miatt. Ezután mérges lesz a kis csapat (szép amerikai szokás szerint egy néger (Ving Rhames), egy újrafelhasználható kínai csaj (Zhen Lei – nem szeretném sértegetni, még csak most kezdődött a karrierje), meg egy újabb csaj, akinek fogalmam sincs a nevéről, na ennyit értek hozzá) és elkapják a fővezért egy vezércsellel (haha!), aki azonban furcsa módon nem nagyon zavartatja magát és rövid úton, igen látványos akció keretében ki is szabadítják. Innentől Ethan (aki egyszerű, mint a fagolyó) gyanúja folyton mérges, folyton keresztbe tévő főfőnökére irányul (Laurence Fishburne :-), de persze a végén úgyis az lesz a gonosz, aki úgy tesz, mintha folyton segítene, pedig valójában, ugye.

Ezek után jöhet, aminek jönnie kell: szélerőmű-lapátok közötti helikopteres üldözés, vatikáni emberrablás (a már említett vezércsel, szerintem ez jó volt), egy híd teljes szétbombázása (ez baromi jó volt), Sanghajban épület tetejéről leugrás majd igen látványos üldözések…. sajnos a várt csúcspont elmarad?! Hát igen, sajnos azt már a film eleje lelőtte… hát akkor most mi legyen???

Sajnos ezt a kérdést érdemben a forgatókönyvíró sem tudta megválaszolni, ezért úgy érzem, hogy a befejezés eléggé a rendezőre maradt, és ennek nem kevés szerepe volt a “fair enough” kategória elnyerésében. (Persze, mint tudjuk, Abrams azért letett már valamit az asztalra a Lost c. sorozattal, de tán ez az első mozifilmje, legalábbis a nagyszabásúak közül.) Van egy kis szenvedés a fejbombával. Csak hogy mindenki tisztában legyen vele, mit kell csinálni, ha bombát raknak a fejébe: be kell szerezni egy újraélesztő készüllléket, majd 380V-tal ki kell ütnie magát – közben reménykedni, hogy az újraélesztés sikerül. Hogy ez mitől hatástalanít egy bombát, arról fogalmam sincs, de arról se, hogy a bomba miért fejfájást okoz, miért nem robbantja szét a fejet egyszerűen. Node én ehhez se értek, ugyebár.

Ami nagyon szar volt, hogy a csúcspontot követően hősünk nyeretlen felesége, aki akkor fog először pisztolyt a kezébe, simán lerendezi a fél bandát jól irányzott lövésekkel. Ami jó volt, hogy a főgonosz legyőzésére nem kellett még 25 percet végigélvezni, hanem egész egyszerűen elütötte egy teherautó.

Asszem, azért az M:I2 sokkal jobb volt (vagy csak megszépült az emlékeimben): először is, ott volt az a galambos-tűzfelhős-komoran bejövős jelenet, ami nagyon ütött, ahogyan a motoros trükkök is. Másrészt talán Tom Cruise akkor még fel tudott mutatni valami minimális színészi teljesítményt… sajnos mára már csak arcdonornak jó.