:-)

Na, tök jó, alakulgat azért ez a blog motör. Most csináltam meg ezt a kis “csinos” naptárat a bejegyzések elejére, és csodák csodájára IE6 + FF alatt tök jól megy. (Operát, IE7-et, Safarit leszarom.)

Hehe, örülök, mint a majom.

Ja, lehet hogy ez most valakit váratlanul ért: Na itten van az új blogg motör, Flatpress néven fut, és még jó sok szarság nincs meg benne, de szebb és sokkal átláthatóbb a kezelése. És nem utolsósorban majdnem csont nélkül át tudtam migrálni az előzőből a bejegyzéseket, mindössze a kommentek szenvedtek egy kis csorbát (karakterkészletekkel van probléma). Ami nincs, pillanatnyilag:
– Magyarítás (de az úgy totál nincs, szerintem én fogom megcsinálni)
– Galéria (szívtam is a fogam, de majd lesz – addig nincsenek képek, bocs)
– Fancy dobozka oldalt, amibe be tudom rakni a “Best of”-ot.

Ami viszont van: Végre nem lesz gond az ékezetekkel, van sokkal viccesebb capctha (=védelem a ronda, blogot teleszemetelő robotok ellen) és kicsit összeszedettebben néz ki az egész – hogy mást ne mondjak, a gagyi naptár helyett van ez a jó kis árkájv… ja és az adminisztráció egy dalrafakadás, egyszerűen, kár hogy ebből csak én részesültem. 🙂

Maj még gagyizok rajta, jó lesz ez. Ha valami nem jó, szóljatok, könyörgöm.

Az Elhagyott Változat

Érdekes, hányatott sorsa van ennek a címnek: ‘Second Variety’ volt az eredeti címe (szintén Töki bácsi tollából, aztán a filmcíme lett Screamers, amit itthon “Az elhagyott bolygó” névvel illettek. Ami egyébként legalább olyan találó, mint a Nyolcadik utas a Halál (most miért? Nekem az a cím is tetszik, legalább valaki végignézte a filmet és próbálta másképp megközelíteni a dolgot), de nem feltétlenül érthető a film kezdetekor.

Igaz, hogy ez egy 1995-ös film, de hátha valaki mégsem ismeri a sztorit: Az alapfelállás, hogy felfedeznek egy rendkívül jó hatásfokkal energiává alakítható anyagot, a beryniumot (?). Meg is indul a kitermelés a bolygón, de közben kiderül, hogy az anyag nagyon erősen szennyezett radioaktív anyagokkal. A bányászok bojkottálnak, cserébe a jófej anyavállalatuk megbombázza őket egy kis neutronnal. A bányászok szövetségre lépnek és nem engednek a huszonegyből; a dolog hosszú évekig tartó háborúba torkollik. Mivel a volt bányászok kevesen vannak, tudósaik megalkotnak egy önvezérlő, önjáró “pengét”, egy gyilkológépet, és ahhoz egy öntanuló, önvezérlő robotgyárat, majd ezt az egészet ráküldik a bolygóra. Természetesen ők úgy érzik, uralják a helyzetet (mint később kiderül, ez naív gondolat): nekik van védelmük egy csuklópánt alakjában, míg a gonosz, ronda Társaság katonáit tizedelik a robotok. Mindkét félnek a jó öreg Földön van a háttérbázisa, a vezetőik onnan irányítják őket és onnan kapnak utánpótlást, bár a harcok nem hagyják el a bolgyó felszínét.

Eltelik öt év, majd a boglyón érdekes módon elcsitulnak a harcok, már jó fél éve semmi csetepaté. Majd jön egy békeajánlat a társasági katonák részéről; ennek hatására főhősünk (a Szövetség egyik helyi alvezére) elindul az ellenséges tábor irányába békét kötni. Útja során kiderül, hogy valami nagyon nem kerek: a Szövetség (=volt bányászok) emberei szembesülnek azzal, hogy saját vezéreik is átverik őket. Ha lehet hinni a híreknek, felfedeztek egy másik boligót a szomszédban, ahol a Berynium szintén megvan, csak radioaktivitás nélkül. Ennek megfelelően a két fél katonái hanyatt-homlok rohannak az új helyszínre, hogy előbb kaparinthassák meg a kincset (nahát, ezek a bevételorientált cégek, fuj, undorító!). A kép átalakul: a maradék túlélők magukra maradtak, háttértámogatás nincs, a blyogó felszínének elhagyásához nincs eszköz. És van, ami ennél is húzósabb: A jó öreg robotgyár nem töltötte tétlenül az elmúlt 5 évet, hanem folyamatosan tökéletesítette a “pengét”: találkozunk kisgyerek formájú, sebesült katona formájú robotokkal is, amelyek az emberekre megtévesztésig hasonlítanak, beszivárognak a bázisokba és ölik a csuklópánt nélküli embereket.

Innentől érthető a békekötés oka: összefogásra és lelécelésre buzdítanának. Milyen kár, hogy mire főhősünk odaér, a robotok már kinyírtak mindenkit. Innentől nem marad más, mint visszaverekedni a szövetségi bunkerbe, és az ott elrejtett egyszemélyes űrhajóval lelécelni. Csakhogy addig még jön néhány meglepetés…

Nekem ez a film nagyon tetszett anno moziban is, és most, hogy sikerült ismét megnéznem, csodálkozva tapasztaltam, hogy még mindig nem tűnik gagyinak, pedig ordít az alacsony költségvetés, és ordított tizenkét éve is. Mégis, a sztori nekem annyira tetszik, hogy teljesen magával ragad, a fantázia kiegészíti a kivitelezésbe csúszott lyukakat. Jó lenne elolvasni a film alapjául szolgáló novellát, hogy a megvalósítás minőségét, a sztorihoz való hűségét is le tudnám csekkelni, de így nekem nagyon üt még mindig.
A vicces az, hogy (legalábbis számomra) szinte csupa ismeretlen szereplő játszik; és ehhez képest nagyon jól. Tipikus példája annak, hogy nem kell nagy sztárgárda egy jó filmhez (és különösen a magyar filmek vonatkozásában: nem feltétlenül lesz jó film, amire sokat költenek).

Egy 7,5/10-et megérdemel, ha leszámolom a fanatikus sci-fi rajongásom (imdb: 5,9 de ott is ezt írják: “Not bad considering the budget”).

A Cézár-módszer

Gondolom, mennyit agyalhatott Adam Goodman és John Davis, hogy mi legyen az általuk irányított sárkányos film címe. Végül valszeg úgy gondolhatták, hogy (a történet szerint) Julius Cézár által először üzenetek titkosítására használt módszert, amit már a 2001: Űrodisszeia-nál elsütöttek, most is alkalmazni fogják.
Nyilván túlmagyarázom, de mindegy: Tehát az Űrodisszeia intelligens számítógépét HAL-nak hívták. Vajon miért? Az akkori szóbeszéd szerint az IBM betűiből kivontak egyet az ABC-ben, tehát így lett az I-ből H és így tovább. A Cézár-módszer lényege pedig ez a betű eltolás, nyilván akármennyivel. Azért is írok erről ennyit, mert tudom, hogy a filmről egyszerűen nincs mit írni. 🙂

Szóval az elsőfilmes producerpáros nyilván kellemesen ‘fentezisnek’ találta a Dragon-ból alkotott Eragon nevet, ami egy kicsit hajaz Aragorn nevére is, amiből baj nem lehet…

Elsőfilmes producerek, elsőfilmes rendező, elsőfilmes főszereplő – ha így tesszük fel a kérdést, csoda hogy ennyit értettek a filmhez, mint amennyit sikerült összehozni. Rövid felsorolásként:

– A sztori a 3 éveseknek szóló meséknél is egyszerűbb
– …de ez még nem lenne baj, ha nem lennének benne őrjítő hülyeségek
– Ezt a főszerepet Seagal Mesterrel eljátszatva is több élet lett volna Eragon-ban
– Az IL&M általá készített effektek sem tudták fenntartani a figyelmem

Talán még sosem volt olyan, hogy annyira elkalandozott volna a figyelmem egy mozifilm alatt, hogy kimaradtak a dialógusok, de ez… ez… hát kész. 3,8 / 10 lenne, de mivel kis hazánkban is dolgoztak rajta, legyen kereken 4,0/10.

Fos.

Ez mán vót

Mint a hihetetlenül blikkfangos címből bárki kitalálhatja, a Déja Vu c. filmet láttuk ócsónapon, még az óév utolsó szerdáján. Jut eszembe, a Duna Plaza Mosógép-terme nekem nagyon bejön, szépen megcsinálták.

A film… háp, nem véletlen a cím: “Már volt”. Eredeti elgondolás tulajdonképpen nincs a dologban, engem ez egy kicsit igazából meg is lepett, hiszen a “hiba a Mátrixban” óta még jobban foglalkoztat a téma, és persze ott van Alföldy Bálint G6-H6 c. nagyszerű regénye is, amelyben kitér egy igen érdekfeszítő magyarázatra. A rádióspot alapján kb. olyasmit vártam, mint a Végső Állomás, tehát a főhős előre lát dolgokat, és ezt kiaknázza rendőri munkavégzése közben, aztán rájönnek hogy hogyan is működik ez és sikerül elkapni A Főgyilkost is. Namost ez nem ilyen, a címen kívül ugyanis semmi köze nincs a Déja Vu-höz. Miért ez a béna címválasztás? Gondolom, nehezen adta volna el a filmet a “Hófehérke” (ez a program neve a filmben, ami képes visszatekinteni a múltba), vagy esetleg “Az időgép 36.”, esetleg “Gyilkosok a jövőből 5.”… mindenesetre nekem jobban felcsillant a szemem a Déja Vu hallatán. Már így is sokat rágcsáltam ezen, de még egyszer: A Déja Vu-t meg sem próbálják megmagyarázni, vagy Uram, bocsá’ belevinni a filmbe. Ehelyett jönnek az idióta magyarázatokkal a félbehajtott papírlappal, amit utoljára a Halálhajó (Event Horizon) c. (amúgy kurvajó) sci-fi horrorban láttam utoljára, 1997-ben. Azaz 10 éve. Einstein-Rosen híd meg félbehajtott papírlap, az bazmeg, máris olyan érzésem van, mintha időutazásba csöppentem volna.

Picit a sztoriról: Egy wannabe-katona felrobbant egy hatalmas kompot tele tengerészekkel, majd kisvártatva egy női holttestről is bejön az info, amelyet megégve találtak a folyóparton, de érdekes módon a megtalálás időpontja korábbi, mint a hajó felrobbanása. Még érdekesebb, hogy ugyanez a (holtában is gyönyörű) nő aznap délelőtt kereste személyesen jó nyomozónkat (Doug Carlin – Denzel Washington alakításában). Doug figyelmét felkelti a dolog, és amikor Pryzwarra ügynök (Val Kilmer, nagyon elhízva) a segítségét kéri, belemegy a dologba. Annál is inkább, mivel nyomozótársa is ott lelte halálát a kompon.
A segítségét ahhoz kérik, hogy egy múltba néző szoftver/fíreglik/öregördög segítségével a múltba tekintve találja meg a gyilkost. Közben jól beleszeret a nőbe, aki szép és aranyos (volt 4,5 nappal azelőtt). Csak tudnám, hogy az ilyen filmekben a szép és aranyos nőknek miért nincs soha pasijuk… 😉

Szerintem Tony Scott mindent kihozott belőle, amit lehetett: az idősíkos autós üldőzés eszméletlenül jó lett, nagy ötlet volt és jót izgultam rajta, és a szokásos látványeffektek jól sikerültek. Ami nagyon sánta volt, az az, hogy a gázolajjal leöntött csaj az égő házban vajon miért nem kapott lángra? Ez adna választ arra is, hogy 10 másodperccel később egy robbanástól miért nem gyulladt ki, úgyszintén.

SPOILER
Az időutazással kapcsolatos mondanivalót nem is értem – ez ovisoknak való. Jó nyomozónk nagyokat csodálkozik azon, hogy a jelen megváltoztatására tett kísérletei mind-mind éppen a mostani jelen kialakulásáért felelősek, tehát hiába próbál a társán segíteni, épp azzal küldi a halálba. A végén persze sikerül visszajutnia a múltba, megmenteni a csajt és bár a visszajutott énje megpusztul (na ezt se értem, ha a csaj egy kormánykerékkel a kezén ki tud úszni, akkor Ő vajon miért nem tud? Persze ne firtassuk, ez így történt és kész), de ott van rögtön az akkori normál énje, akinek újra meg kell ismernie Claire-t. Amúgy Washington jófej ebben a filmben is, és legalább 1 pontot dob az értékelésen, így lett nálam 6,5.

Most már csak azt mondja meg valaki, ki a fene az a Paula Patton? 🙂