Emlékmás (Total Recall), 2012

Ez a film is ki van pipálva nem csak Hollywood remake-listáján, de már az enyémen is.

emlekmas

Atomira idegesít, hogy Hollywood nem akar vagy nem mer új ötleteket feldolgozni, ehelyett előszedi az 1950-2000 között bemutatott sikeres filmeket és legyártatja újra. Azon csodálkozom, hogy ilyen környezetben hogyan sikerült elkészíteni az utóbbi 10 év legjobb filmjét (az Eredetről beszélek). Még nem is lenne baj, lehetne nosztalgiázni, de mivel ezek már az Xbox-generáció igényeire vannak szabva, úgy készülnek hogy leforgatnak másfél óra villódzó, pörgő üldözéses lövöldözéses valamit, aztán a vágások közé megpróbálnak beerőltetni néhány rövid jelenetet, amikkel sztorivá szeretnék formálni azt. Meg kell mondjam, sikertelenül.

Ez az újraforgatott film tulajdonképpen akármi is lehetne, mivel annyira nem hasonlít az eredetire – nincs benne a Mars, az emberiség jövője helyett egy gyarmatosított földrész felszabadítása a magasztos cél*, a Föld összes többi országát már a film első percében kihúzzák az egyenletből. Milyen vasfaszság már ez, hogy csak két földrész marad, és a kettő között éppen a Föld magján keresztül vezető vonattal közlekednek? Ez az öncélú megoldás is csak arra volt jó, hogy 2-3 látványos jelenetet becsempészhessenek, amikor szabadesésben főhősünk egy géppisztoly tűzerejéek löketeivel hajtja magát előre.

Hozzátenném, hogy ha jól emlékszem, Philip K. Dick novellájában sincs sehol szó Marsról, nade az egy maximum 30 oldalas szösszenet, amit szerintem a forgatókönyvben nagyon ügyesen bővítettek ki (bár ahogy olvastam, sok munkaóra is volt benne).

Szóval a régi, mutánsokkal és vadregényes marsi tájakkal teli film helyett kapunk egy disztopikus nagyvárosi környezetet egy elnyomó, erőforrásokban szegény és egy elnyomott, erőforrásokban gazdagabb országgal.

Akkor a sztori röviden: Douglas Quaid (Colin Farrel) a gyarmatról származó egyszerű gyári munkás, aki unja a banánt, ezért befizet egy útra egy olyan cégnél, amelyik közvetlenül a memóriába juttat be élményeket, úgy hogy az ember nem tudja megmondani, hogy nem vele történtek meg az események. Ő a “titkosügynök” lehetőséget választja, és innentől nem lehet tudni, hogy még az álomban vagyunk, vagy ez a valóság – mindenesetre kiderül, hogy ő tényleg titkosügynök, akinek törölték az emlékeit. Miközben meg akarják ölni (többek között az a nő, akit a feleségének hitt – Lori, Kate Beckinsdale), ki akarja deríteni, mi folyik itt. Kiderül, hogy az Egyesült Brit Szövetség ügynöke volt, amíg rá nem jött, hogy szegény Ausztráliát kizsákmányolni nem szép dolog, átállt a “lázadókhoz”, mire kimosták az agyát. Ezután keresi a kapcsolatot a lázadókkal, találkozik egy nagy szerelemmel (Melina, Jessica Biel) és eljut a lázadók vezéréhez (Matthias, Bill Nighy – ritka gyenge, de szerencsére rövid alakítás). Állítólag van egy kód a fejében titkosítva, amellyel a gyarmatosítás leállítható, csak meg kell fejteni. Éppen ezt fejtegetik, amikor a gonosz Brit Szövetségi vezér Cohaagen személyesen rajtuk üt, majd azt állítja, Quaid kettős ügynök, aki épp sikerrel állította le a lázadást. Quaid-be vissza akarják tölteni a régi memóriáját, de ő ezt nem szeretné, megszökik és a földközi lift felrobbantásával megakadályozza a gyarmatosítást.

Nem értem, hogy miért kellett fontos szereplők teljes jellemfejlődését vagy magát a szereplőt is kihagyni a filmből. Minden elismerésem Farrelé, de ez a szerep elképesztően lapos, nyilván az instrukcióknak megfelelően játszott de csak nagyokat pislog, hülyén néz vagy elszántan tekint a jövőbe – ezeket tudja váltogatni. Ellentétben Scharzeneggerrel, aki anno zseniálisat alkotott Verhoeven segítségével. Az új történetben összegyúrták egybe a feleséget és a fő üldözőt (az eredetiben Richter a karakter), emiatt Kate Beckinsdale sajnos túl sokat szerepel, de nagyon béna. Összegyúrták Douglas Quaid munkás haverját és a pszichiátert is, ami ismét csak furcsa volt, hiszen abban a helyzetben, amikor állítólag egy elszabadult álomból kell kiszabadítani főhősünket, pszichiáter szereplő hiányában miért nem a legközelebbi hozzátartozót (Lorit) juttatják be ebbe az álomba? Egyedül Melina szerepe volt viszonylag jó alakítás. A lázadás vezérének kellett volna lennie az egyik jellegzetes és fő alaknak, ezt Verhoeven simán hozta a mutáns, saját hasából beszélő Kuato képében. Itt meg, egy jellegtelen senki, akit simán lelőnek.

A sztori gyengeségeiről már írtam, szintén jelentős momentumok maradtak ki, de szerencsére autós üldözés belekerült. A film happy end-je nem is happy end, hiszen nekem nem világos, hogy most győztünk-e vagy sem; míg a marsi levegő kieresztésének egyértelmű és jövőbemutató eredményre volt.

Ez a film tehát gyakorlatilag olyan, hogy összehordta a szél a szemetet, ezt elneveztük műalkotásnak és keresünk rajta pár millió dollárt. Szégyen és elég sajnálatos. 🙁 Inkább az eredeti 1990-est nézzétek!

*ha egyáltalán felszabadul! Hiszen attól, hogy egy közlekedési eszköz megsemmisült, még az Egyesült Brit Szövetségnek nyilván vannak erői

Madonna – La Isla Bonita (gitar tab)

Kezdek unalmassá válni, tudom… 🙂 Itt van még egy tab, amit hallás után szedtem le, remélem jó lesz, ha valaki talál hibát, nagy segítség lenne, ha javítana, köszi. 🙂

Madonna – La Isla Bonita
D#: xx5343

Dm           Am            Dm         /
Last night I dreamt of San Pedro
A#   Dm       F             C
Just like I'd never gone, I knew the song
Dm                Am            Dm          /
A young girl with eyes like the desert
A# Dm             F              C
It all seems like yesterday, not far away

Chorus:
Dm           Am
Tropical the island breeze
Gm            F
All of nature wild and free
Am              Gm
This is where I long to be
/         Dm
La isla bonita

And when the samba played
The sun would set so high
Ring through my ears and sting my eyes
Your Spanish lullaby

I fell in love with San Pedro
Warm wind carried on the sea, he called to me
Te dijo te amo
I prayed that the days would last
They went so fast

(Chorus)
Gm        D#           F             /
I want to be where the sun warms the sky
When it's time for siesta you can watch them go by
Beautiful faces, no cares in this world
Where a girl loves a boy, and a boy loves a girl

Last night I dreamt of San Pedro
It all seems like yesterday, not far away

(Chorus)

Ta-la-ta-ta-taa

(Chorus)

La-la-la-la-la-la-laaa
Te dijo te amo
La-la-la-la-la-la-laaa
Spoken: El dijo que te ama

Pa-pa-la-pa-pa pa-pa-pa-pahaaa
Aha, aha-ahaaa
La isla bonita
Ahaa, aha-ahaaa...