Szakadt véres atléta v4

Kivételesen egy tuti folytatásról szeretnék beszámolni, végre. A Shrekre adott pontszámomból vegyetek le egyet (és Bryan Adams-ből is, ecceélünk… :-), ugyanis ez a film baromijó.

Nem szükséges különösebben terjedelmes szöveget írnom a film tartalmához, de ezt a filmet nem is a nagy sztoriért szeretjük. Elvégre a Nakatomi-toronyház sem volt egy …. na elfelejtettem Bajszi kedvenc filmjének címét, szóval az sem volt egy őrületes fordulatokkal teli krimi, csak egy jó akciófilm. A második rész az valahogy nem volt olyan jó, ezt érezték is, mert a harmadikban kapott egy fekete társat is, és az nagyon megdobta a dolgokat; poénkodás szinten is, illetve még jobban ráerősített a “hétköznapi hősök” image-re. A negyedik részben McLane nyomozó azt a feladatot kapja, hogy be kell kísérnie egy számítógépes bűnözőt az FBI-hoz. Az egyszerűnek induló feladat brutál lövöldözésbe fullad, és innentől két főhősünk mellől nagy tömegben hullanak az emberek. Később a csúnyabácsi McLane lányát is elrabolja, aki közben rendesen kikupálódott (értsd: egész jó csaj lett, ráadásul “természetesen” apja lánya, verekszik és lő, ha kell). A feladat most már az egész USA megmentése, csakhogy növeljék a tétet – az ötödik részre már csak a világ megmentése maradt.

A film legfőbb előnye, hogy nagyon jó és jól van megcsinálva. Az életben senki se hiszi el, hogy egy autóval le lehet szedni egy helikoptert, vagy hogy egy kamionban túl lehet élni egy F35-ös vadászgép támadását, de önkéntelenül is John-nak szurkol az ember, hiszen ugyanolyan hétköznapi, mint mi; Ő az, akivé mi szeretnénk időnként válni. Ráadásul végre, életemben először láttam azt, hogy a renderelt részeket sikerült olyan fizikával megcsinálni, ami hihető. Na persze, vízibolhaként pattogó dínók, meg fizikát meghazudtoló Őrszemek a Mátrixban – marhaság. Itt ez úgy van megcsinálva, hogy ha sejtem is, hogy ilyen nem létezhet, nem tudom kijelenteni, hogy “na ezt már nem hiszem el”, mert a fizika nagyon rendben van.

A sztori semmi különös, ide-oda rohangásznak mint pók a falon, és az akciók között kicsit beszélgetnek is, így megtudjuk, nagyjából mi történt az elmúlt 12 év alatt McLane-nel, illetve nyuzuga főhekkerünket is megismerjük. Az akciójelenetek rendben vannak, ami egy akciófilmnél, ugye, elég fontos. Na és a dialógusok is nagyon jók! Olyan természetességgel jönnek a poénok, mintha kapásból, ott találnák ki őket. Olvastam az Index kritikát, ott hiányolják a káromkodást meg a bagót – nekem nem hiányzott. És McLane még mindig a régi őrült, de nem lőnék le semmit (senkit, haha!) a filmből. Még annyit, hogy a főgonosz Timothy Olyphant (hihi, hogy lehet ilyen neve valakinek!) nagyon vérszegény, Maggie Q még mindig jól néz ki és Wiseman végre megmutatta az Underworld-ök után, hogy sok pénzből igazán jó akciót tud csinálni.

SSSimán 8,2 / 10. Nagyon jól szórakoztam, nem sajnálom a 800 Ft-ot a jogvédőktől.

5 thoughts on “Szakadt véres atléta v4”

  1. Nem a visszavágó, bár azt is szereti (én is, de az azért nem egy bonyolult sztori). Sokkal régebbi film – majd megkérdem!

  2. Szerintem a Nagy balhéra gondolsz, az a lóversenyfogadós film Paul Newman-nel és Robert Redford-dal.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *